Jókai Anna: Tartozik és követel

@cseri biblioterápiás beszélgetéssorozatának egyik alkalmára olvastam Jókai Anna regényét, ami valószínűleg még hosszú ideig nem talált volna rám.

 

Sok indulatot kiváltó, szanaszét boncolható regény egy két(vagy több?)személyes pokolról. Ildikótól én is irtóztam. Az állandó számítás, számítgatás, ha értem is, hogy ez őt összetartja, de a számoktól remélt biztonság/szabadság végül fojtogató börtönné válik, ami hónapoknál tovább nem viselhető szerintem. Még tartom, hogy Ildikó inkább karikatúra, mint hús-vér ember, de legalábbis reménykedem benne- most végiggondolva a lányéi mellett eltörpülnek Miklós hibái, hiába gerjesztik ők ketten egymást, a férfi mintha csak asszisztálna ehhez az őrülethez.. Annyira nyomasztó ez a házasság, annyira örömtelen, reménytelen, hogy csak a VÉGE hozhat megkönnyebbülést; és én annyiszor vágytam rá, hogy most aztán legyen vége.
Jó könyv*, de talán sosem vágyok többé arra, hogy levegyem a polcról.

*…és a címét még nem is méltattuk, mennyire jó!